- Számoljatok a szombatra következõ naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig... (3Mózes 23:15-16.)
- ...szent összegyülekezés lesz, ne végezzetek semmilyen, foglalkozáshoz tartozó munkát. Örök rendelkezés legyen ez... nemzedékrõl nemzedékre. (3Mózes 23:21.)
Peszách második estéjétõl kezdve vallási elõírás hét teljes héten át - negyvenkilenc napig - minden este számlálni a napokat. Az ötvenedik nap Sávuot ünnepe. A szó jelentése "hetek", ami a számlálás héthetes idõszakára utal. [Szokták "pünkösdnek" is nevezni, ami a görög "pentakoszta" szóból származik, és azt jelenti: "ötvenedik (nap)".]
A számlálás célja valószínûleg az, hogy Peszách ünnepét összekössük Sávuot ünnepével, és tudatosítsuk, hogy a szolgaságtól való megszabadulás, a politikai szabadság nem lehet teljes, ha nem a szellem határai között, fegyelemben és kötelességteljesítésben csúcsosodik ki. Ezt képviseli Sávuot ünnepe, amelyet a Tízparancsolat átadásának, Isten Izrael elõtt való megnyilatkozásának és a Tóra átvételének szentelünk.
A számlálás kezdete arra a napra - Peszách második napjára - esik, amelyen egy bizonyos mennyiségû (omernyi) árpát le kellett aratni, és áldozatként a Templomba vinni, az egész idõszak Sz'firát HáOmer, "az omer számlálása" néven vált ismertté. Röviden csak szfirának, "számlálásnak" nevezik.
Maga a számlálás egyszerû. Esténként elõször elmondjuk a következõ áldást:
Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám áser kidsánu b'micvotáv v'civánu ál sz'firát háomer.
"Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta nekünk az omer számlálását!"
Ezután megemlítjük a nap számát, majd az eltelt hetek és napok számát. Például:
- Ma van az omer ötödik napja.
- Ma a tizennegyedik nap van, amely az omer második hete.
- Ma a harmincadik nap van, az omer negyedik hete és második napja.
Aki elfelejti az esti számolást, az a következõ napon pótolhatja, de áldásmondás nélkül. A további napokon folytathatja az áldással együtt a számlálást.
Ha egy egész napot - esetleg többet is - kihagytunk, az idõszak végéig áldásmondás nélkül kell számolnunk. (A zsinagógában elég "Ámen!-t" mondanunk a felolvasó által mondott áldásra.)
Ha naplementéig nem számoltunk omert, és valaki megkérdezné: "Hányadik napja is van az omernak?", ne válaszoljunk a nap számával, mert ezáltal áldásmondás nélkül számolunk, hiszen az áldást mindig a tevékenység elõtt kell elmondani. Az ilyen kérdésre közvetett módon válaszoljunk, például az elõzõ nap számáról világosítsuk fel az érdeklõdõt.
Pénteken este a zsinagógában a kiddus után kell az omert számolni, szombaton pedig a hávdálá elõtt. Ennek az az oka, hogy igyekeznünk kell minél elõbb megszentelni a szombatot, és minél késõbbre halasztani a búcsút, még ha csak percekrõl van is szó.
A szfirá idején harminchárom nap alatt pusztította el a pestis rabbi Ákivá több ezer tanítványát.
Azóta a szfirá alatt harminchárom napig részleges gyászidõ van. Nem tartanak esküvõt, nem vágatnak hajat, tilos táncolni és muzsikálni. Ezek a korlátozások azonban nem érvényesek Lág BáOmerkor - az omer harmincharmadik napján - és Jom Jerusálájimkor, Jeruzsálem napján. Jom HáÁcmáutkor a házasságkötés kivételével ugyancsak fel vannak oldva a tilalmak.
Miután a bölcsek véleménye eltér abban, hogy a szfirá negyvenkilenc napjából pontosan melyik harminchárom napra kell esnie a részleges gyásznak, a különbözõ közösségek különbözõ szokásokat alakítottak ki. Természetesen ha egy településen több közösség van, a helyi vallási vezetõség döntése alapján azonos idõben tartják a gyászt.
